KISTELEKI ONLINE PROGRAMNAPTÁR
Posztumusz Kistelek Pro Urbe díjat kapott Temesvári Gyuláné
Kistelekjárás.hu
2018.08.23.
Az augusztus 20-i városi díjak átadása alkalmával nem feledkeztek meg Kistelek egykori vezető óvónőjéről sem, az elismerést gyermekei vették át
Az ünnepségen Frányó Mónika, a Hétszínvirág Óvoda ismertette Temesvári Gyuláné életútját.
Temesvári Gyuláné, született Horváth Gizella 1950. január 1-én látta meg a napvilágot Reformátuskovácsházán. Az általános és középiskolát már Kisteleken járta. Óvodapedagógusi diplomát 1970-ben szerzett Szarvason és augusztus 1-vel kezdett dolgozni az akkori 1. számú óvodában, ami akkor a jelenlegi szálloda közelében helyezkedett el.
Családot alapított és született két gyermeke, Zsuzsanna és Gyula. Gyermekeiről és unokáiról mindig nagy szeretettel beszélt. Óvónői munkáját Tukacs Istvánné Amálka néni keze alatt kezdte.
Családot alapított és született két gyermeke, Zsuzsanna és Gyula. Gyermekeiről és unokáiról mindig nagy szeretettel beszélt. Óvónői munkáját Tukacs Istvánné Amálka néni keze alatt kezdte.
Gizi alapos módszertani felkészültséggel és tudással rendelkezett. Gyermekszerető és jó kapcsolatteremtő képességével gyorsan megtalálta a hangot kollégákkal, szülőkkel.
Könnyen irányította a jó útra a tőle segítséget kérőket. Mindenre nyitott volt, ami a fejlődést, előre lépést szolgálta. Jól tükrözi ezt, az akkor bázis óvodaként működő intézmény módszertani sikereihez való hozzájárulása.
Szakmai tudását mindig újította, bővítette, ezt az igényét nyugdíjas éveiben is folytatta.
Csoportbéli munkáját is az alaposság, a mindig adni akarás jellemezte. Szívesen adott tanácsot szülőknek, kollégáknak. Óvónői tevékenysége mellett érdeklődést mutatott a logopédia irányába, önszorgalomból ezen a területen is szerzett ismereteket, melyet beépített a mindennapi tevékenységekbe. Jó humorának köszönhetően mindig kapható volt a mókázásra óvodai rendezvényeken is, legyen szó gyerekekről vagy felnőttekről.
1986-ban Szegeden Pedagógus nap alkalmából kitüntetést kapott, de szakmai látogatások, továbbképzések alkalmával szóban többször elismerték munkáját.
Amálka néni nyugdíjba vonulása után átvette a staféta botot az intézmény vezetésében. Igyekezett helytállni ebben a munkakörben is a lehető legjobban.
1993-ban újra a gyermekek nevelését választotta, de már az ópusztaszeri apróságok örülhettek munkásságának. Itt is folytatta lelkiismeretes munkáját egészen nyugdíjazásáig.
Amálka néni nyugdíjba vonulása után átvette a staféta botot az intézmény vezetésében. Igyekezett helytállni ebben a munkakörben is a lehető legjobban.
1993-ban újra a gyermekek nevelését választotta, de már az ópusztaszeri apróságok örülhettek munkásságának. Itt is folytatta lelkiismeretes munkáját egészen nyugdíjazásáig.
Azt gondolná az ember mozgalmas munkássága után már élvezi a megérdemelt pihenést, de nem! Ezen évek alatt sem tétlenkedett, képezte magát folyamatosan. Szeretettel fogadta és ahogy Ő mondta, „játszott” az egyéni segítségre szoruló gyermekekkel. Ezek a játékos időtöltések eredményei bizonyították a sok éves tapasztalatot és tudást.
Sokszor keresték volt óvodásai segítségért, tanácsért. Soha senkit nem küldött el, igyekezett megtalálni a megfelelő megoldást a felmerülő problémákra.
Nemcsak a kicsiknek, de a hozzá bizalommal forduló nagyoknak is állt a rendelkezésére, türelmesen és figyelmesen hallgatta a hozzáfordulókat.
Végtelenül büszkeség töltötte el, ha egy-egy volt óvodása sikereket ért el az élet bármely területén.
Mi „fogadott gyermekei” is nagyon sokat köszönhetünk neki, hiszen saját gyermekei mellett nekünk is anyánk volt, aki óvó szemekkel kísért az úton.
Nemcsak a kicsiknek, de a hozzá bizalommal forduló nagyoknak is állt a rendelkezésére, türelmesen és figyelmesen hallgatta a hozzáfordulókat.
Végtelenül büszkeség töltötte el, ha egy-egy volt óvodása sikereket ért el az élet bármely területén.
Mi „fogadott gyermekei” is nagyon sokat köszönhetünk neki, hiszen saját gyermekei mellett nekünk is anyánk volt, aki óvó szemekkel kísért az úton.
Köszönöm Zsuzsinak és Gyuszinak, hogy engedték, hogy részesei lehessünk a mindennapoknak.
Hogy milyen embernek ismertem meg? Azt mondják mindenki pótolható, de Gizi nem!
Gondolataimat egy tőle kapott üzenettel zárnám, melyet a mai napig őrzők!
Hogy milyen embernek ismertem meg? Azt mondják mindenki pótolható, de Gizi nem!
Gondolataimat egy tőle kapott üzenettel zárnám, melyet a mai napig őrzők!
Ráérsz ?
Egyszer csak rádöbbensz, hogy vége van
Eszedbe jut
a sok „majd holnap”
a sok „még ráérek”
a sok „most még nem merem”,
a sok „majd ha….. ”
Millió elpazarolt szó és pillanat.
Lehetőségek, amelyeket kihagytál,
Mert féltél, lusta voltál.
Mert nem akartad vállalni a felelősséget, mert azt hitted ráérsz!
Tényleg ráérsz?
Egyszer csak rádöbbensz, hogy vége van
Eszedbe jut
a sok „majd holnap”
a sok „még ráérek”
a sok „most még nem merem”,
a sok „majd ha….. ”
Millió elpazarolt szó és pillanat.
Lehetőségek, amelyeket kihagytál,
Mert féltél, lusta voltál.
Mert nem akartad vállalni a felelősséget, mert azt hitted ráérsz!
Tényleg ráérsz?
Köszönjük szépen.
Köszönjük,
Zsuzsa és Gyula
Biztosak vagyunk abban, hogy Anya nagyon meglepődne, hogy épp rá esett a választás, hogy Ő kapta ezt a rangos díjat, hiszen mindig csak azt tette, amit szeretett, amiben örömét lelte, és értelmet adott munkájának – életének.
Mindenkinek, aki közelebbi kapcsolatba került Vele, Kicsiknek és Nagyoknak adott egy – egy cseppet önmagából. Kinek így, kinek úgy. Köszönjük ezeknek a Kicsiknek és Nagyoknak, akiknek segíthetett, hiszen a Nekik, Nektek adottakon keresztül Ő maga is több lett, rengeteg szeretetet és még több tudást kapott.
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Anya kapta ezt az elismerést egy olyan közösségtől, ahol generációk nevelését végezhette szeretettel, tisztelettel és alázattal.
Reméljük, hogy „keze nyoma” és szellemisége még sokáig fennmarad azokon az Embereken keresztül, akik szerették, és megkaphatták azt a bizonyos egy cseppet az Ő életéből.
Mindenkinek, aki közelebbi kapcsolatba került Vele, Kicsiknek és Nagyoknak adott egy – egy cseppet önmagából. Kinek így, kinek úgy. Köszönjük ezeknek a Kicsiknek és Nagyoknak, akiknek segíthetett, hiszen a Nekik, Nektek adottakon keresztül Ő maga is több lett, rengeteg szeretetet és még több tudást kapott.
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Anya kapta ezt az elismerést egy olyan közösségtől, ahol generációk nevelését végezhette szeretettel, tisztelettel és alázattal.
Reméljük, hogy „keze nyoma” és szellemisége még sokáig fennmarad azokon az Embereken keresztül, akik szerették, és megkaphatták azt a bizonyos egy cseppet az Ő életéből.
Köszönjük,
Zsuzsa és Gyula