Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján, legalább az első hat hónapban kizárólag az anyatejes táplálás a javasolt, amely egész életére megalapozhatja a gyermek egészségét

Anyatejes táplálás világnapja 2021. augusztus 1.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján, legalább az első hat hónapban kizárólag az anyatejes táplálás a javasolt, amely egész életére megalapozhatja a gyermek egészségét.

A babáknak a születés utáni első egy évben még nincs kialakult immunrendszerük. Az anyatejben található nyomelemek és vitaminok pedig nagy szerepet játszanak a megfelelő bélflóra és védekezőképesség kialakulásában. A szoptatás segít az édesanya és gyermeke közti szoros érzelmi kötelék kialakításában is.

Az anyatej főbb összetevői (melyek a tápszerekben is megtalálhatók) természetesen a különféle cukrok, fehérjék, zsírsavak és ásványi anyagok. Ezen túlmenően tartalmaz például immunglobulinokat, amik az immunrendszer optimálisabb működéséhez szükséges fehérjék, amelyek ellenállóbbá teszik a kicsik szervezetét a különféle fertőzésekkel szemben.

A kórokozókkal szembeni másik fontos védőelem, amely az anyatejben fellelhető, a baktériumok szétoldódását (lízisét) biztosító lizozim nevű fehérje.

Érdekesség, hogy az anyatej összetétele és íze napról napra, sőt, akár óráról órára is változhat, vagyis egy olyan érzékeny rendszer ez, amely a baba és az anya szinte minden rezdülését követi.

Egy nagyon fontos szabály, amit érdemes a gyakorló kismamáknak tudni, hogy az anyatej termelődése abszolút a kereslet-kínálat elven működik: amikor a babát mellre helyezik, szopómozgást végez. Még ha ezt tejleadás nem is követi, mégis beindul egy hormonális folyamat az anyai szervezetben, mely különféle neurohormonális rendszereken keresztül folyamatos jelzést ad a tejtermelődés indítására. Értelemszerűen, ez minél többször történik meg (minél többet van a baba mellre téve), annál gyorsabb lesz, azaz annál hamarabb várható az emlők tejbelövellése, illetve a későbbiekben annál több anyatej fog termelődni.

Nemzetközi kutatások bizonyították azt is, hogy azok a csecsemők, akiket életük első 1000 napjában helyesen tápláltak és megfelelő ideig szoptattak, ritkábban szenvednek középfül-gyulladásban, tüdőgyulladásban, valamint bél- és felső légúti fertőzésekben.
A hozzátáplálás időszakában is érdemes az anyatej-alapú étrendre támaszkodni, hiszen az anyatej tápanyagtartalma és összetétele tökéletesen megfelel a csecsemők igényeinek.

Számos felnőttkori betegség kialakulásának megelőzésében is kardinális szerepet játszik a megfelelő idejű szoptatás, csökkenti az allergiás megbetegedések, a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, valamint szerepet játszik a későbbi magas vérnyomás és elhízás megelőzésében is. kialakulásában.

A szoptatás tehát nem csak a csecsemők számára előnyös; kimutatták, hogy csökkenti a petefészek- és mellrák kialakulásának kockázatát, ráadásul segít a kismamáknak megszabadulni a terhesség alatt felszedett plusz kilóktól is.